Hatodik bejegyzés

Rókák! Ááá! Olyan szépek! Vörös bundájuk csak úgy rikít a holdfényben. A vadászat nagy mesterei. A rokona a farkas. Belőlük van a kutyus :) Vadászösztönük még ma is megmaradt a kutyákban. A terület védelmezés a házőrzőknél. Vörös, fekete, fehér. Ezek a színek virítanak a selymes, bársonyos szőrén a rókának. Hosszúra megnőhetnek. Farokkal együtt a legnagyobb példány eddig a 130 centi. Esznek nyuszikat, pockokat, és kisebb rágcsálókat is. Magyarországon a legelterjedtebb a Vörös róka. A rókákat eredetileg a szovjet tudósok háziasították. A nagy füléről és a bozontos farkáról könnyű felismerni. Híres mese is van róla a Vuk.  Az erdőkben, réteken szeretnek elbújni. Vadászat idejében csoportokban, vagy egyedül mennek prédákat keresni. Kis földbe ásott lyukakban élnek, de ha találnak egy kisebb barlangot, abba is szívesen meghúzódnak, Hidegebb időknél sokkal többet vannak a kis odújukban, és majszolják a még ősszel eltartalékolt élelmeket. Ősszel rengeteget mennek el vadászni, hogy télre legyen elég élelem a család minden tagjának. Ha esetleg nincs, télen, a nagy hóban is ki kell menni vadászni. Vagy ha egyszerűen lusta a róka, akkor éhezik a család. A Vukból lehet tudni, hogy a kacsa már ötcsillagos ételnek számított. A kicsi rókák anyjuk mellett maradnak, míg az apjuk mindenre megtanítja őket. Ha már  képesek a túlélésre egyedül mennek el vadászni. Ha sikeres volt az első vadászat, elment a családtól és saját barlangot illetve rókalányt keresett. Ha esetleg nem járt sikerrel az első vadászatnál, akkor vagy tovább képezi az apja, vagy egyszerűen magára hagyják. Nem a legjobb rendszer, de régen amikor még vadásztak rájuk, akkor még kemény volt az élet. Nem lehetett csak egy dologra figyelni. Résen kellett lenni minden pillanatban, hogy tudják mikor kell elbújni.

Ez lett volna a kis róka ismertetőm :) Mindenkinek további szép napot!

                                                                Vörös róka